|
2023-01-06 23:00:08, péntek
|
| |
| |
175 ÉVE JELENT MEG A JÁNOS VITÉZ, JANCSI ÉS ILUSKA MESÉS TÖRTÉNETE
1845. március 6-án, 175 éve jelent meg a János vitéz, Jancsi és Iluska mesés története
Petőfi alig talált hozzá kiadót, végül 100 forintot kapott érte.
A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését
- írta a magyar irodalom történetének talán legnagyobb ismerője, a 75 éve fiatal nyilas suhancok által félig agyonvert Szerb Antal a 175 éve megjelent János vitézről. És bár Szerb Antal szerint (sem) a János vitéz a magyar irodalom legnagyobb alkotása, kultúránkra felbecsülhetetlen hatást gyakorolt a nyomtatásban először 1845. március 6-án kiadott elbeszélő költemény.
Vörösmarty Mihály is felső fokon beszélt a János vitézről, de Petőfi Sándornak nem volt egyszerű kiadót találnia hozzá. Miután 1844. novemberében megírta népmesékre emlékeztető műalkotását, hosszas keresgélés után pesti szállásadójához, Vahot Imréhez kellett folyamodnia, hogy meg is jelenhessen.
Nemrég írtam egy nagyobb költeményt, kínáltam már fűnek-fának, s a könyvárus közül egyik sem akarja kiadni, pedig már Vörösmarty is ajánlotta nekik
- így fordult állítólag Petőfi Vahot Imréhez. Ő pedig elsőre felismerte a János vitéz erejét, és igent mondott.
Szeretném látni azt a kéziratot - mondám én - s (Petőfi) azonnal átadta nekem olvasás végett s csakhamar lemorzsoltam én a Kukoricza Jancsit, még akkor az volt a címe, utóbb én kereszteltem János vitézzé
- írta a Pesti Divatlap 1844. december 8-i számában a későbbi kiadó.
A napokban Vörösmarty, Vachot Sándor s e lap szerkesztője előtt olvasá föl Petőfi legújabb nagy költeményét, illy czim alatt: János vitéz, s ezen irodalmunkban még szokatlan modorú népmese szép költői kidolgozása mindnyájunk tetszését nagy mértékben megnyeré. Magas phantázia, sajátos népi elem, meglepő regényes irány bélyegzi az egészet, s ezen kalandoros csodás mesében költő annyira eltalálá a népies nyelvet, s mese-előadás modort, hogy azt mind a mivelt közönség, mind a közép nagy gyönyörrel fogja olvashatni. - Petőfi ez új műve nem sokára sajtó alá kerülend, s biztosan merjük állítani, hogy nagy tetszésben részesülend
- elevenítette fel Vahot Imre szintén a Pesti Divatlapban a János vitéz megszületése után napokat. Állítólag 100 forintot - mai értéken 250 ezret - adott érte a költőnek - és 1845. március 6-án napvilágot látott az első nyomtatás.
Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Az ég tetejéről a juhászbojtárra.
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
A juhásznak úgyis nagy melege vagyon
- szól a mindannyiunk által ismert, meseszép kezdés.
A Vahot Imre által említett siker pedig a történetnek köszönhetően sem maradhatott el, hiszen a királyokat gyűlölő Petőfi belelátott a nép lelkébe: hőséből, az árva juhászból válik Tündérország királya. A művet Kosztolányi Dezső évtizedekkel később a “magyar Odüsszeiá"-nak nevezte.
Jancsi és Iluska alakját festette a vályogházra a karate mester
Szívesen fest magyaros dolgokat, mert az a szíve mélyéről táplálkozik.
A János vitéz pedig újabb - még nagyobb - elbeszélő költeményt ihletett, majd zenéket, filmeket. Jankovics Marcell 1973-ban készített belőle rajzfilmet.
Link
Kacsóh Pongrác 1904-ben írt belőle gyönyörű dalművet:
Egy rózsaszál szebben beszél - Peller Károly
Link
A János vitéz nélkül pedig talán a Toldi sem lenne ugyanaz. Arany János 1846-os elbeszélő költeménye már méltán pályázhatna minden idők legnagyobb magyar irodalmi alkotásának címére. A Toldi már nem mese, itt nincs Óriásország, Tündérország, és India sem határos Franciaországgal, mint a János vitézben.
A kezdés viszont itt is meseszerű, gyönyörű és rokonságra utal az Arany János barátja, Petőfi Sándor által írt János vitézzel.
Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.
- olvashatjuk a Toldi Első énekének első négy sorában.
Íme az első kiadás eredeti borítója
A kiadó Vahot Imre volt, a kőmetszetet Grimm Vince készítette, ahogy a mű többi rajzait is - Fotó:
175 éve jelent meg a János vitéz, Jancsi és Iluska mesés története
Link
Petőfi Sándor: János vitéz - Hangoskönyv
Link
VISSZATÉR A MOZIKBA KUKORICA JANCSI ÉS LELKÉNEK ILUSKÁJA
A zenés rajzfilm eredetije 1973-ban, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült el.
Digitálisan felújítva tér vissza szeptember 19-től országszerte a mozikba Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott rajzfilmklasszikusa, a János vitéz, közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-vel.
Az alkotás teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében valósult meg. A felújított animációs klasszikust a világ legrégebbi filmarchívuma és filmmúzeuma, a párizsi Cinématheque Francaise fesztiválján tavasszal vetítették először.
Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott nagyszabású János vitéz feldolgozásával indult a magyar egész estés animációs filmek gyártása. A néphagyományt, a szecessziót és a pop artot egyedi módon ötvöző zenés rajzfilm Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült el, Jankovics Marcell és Richly Zsolt tervezésében. A kápráztatóan színes képi világa és a road movie-szerű cselekménye miatt a János vitézt az 1968-ban berobbant, kultikus Beatles-animációval, A sárga tengeralattjáróval állították párhuzamba
- olvasható a közleményben.
A történet
A közismert történetben Kukorica Jancsi, az egyszerű juhászbojtár szerelmes a gyönyörű árvába, Iluskába, és egy nap ahelyett, hogy a rábízott nyájat őrizné, inkább párját öleli a patakparton. Emiatt hamar összetűzésbe kerül Iluska gonosz mostohájával. Tetézi a bajt, hogy mire lemegy a nap, szétszélednek a rábízott juhok, így Jancsinak büntetésből el kell bujdosnia.
Jancsi és Iluska alakját festette a vályogházra a karate mester
Szívesen fest magyaros dolgokat, mert az a szíve mélyéről táplálkozik.
Útja során számtalan veszélyes és izgalmas kalandban lesz része, zsiványokkal verekszik, beáll katonának és bejárja Tatárországot, Taljánországot, Lengyelországot, Indiát és Franciaországot, majd onnan a törököket kiverve dicsőségben és gazdagságban tér haza szerelméhez. A faluban azonban szörnyű hír fogadja: drága Iluskája meghalt, már csak a sírhantját láthatja. Felkerekedik hát újra az immár János vitézzé érett Kukorica Jancsi, hogy újabb ezer veszélyben, boszorkányokon, óriásokon és egy hatalmas sárkányon is áttörve megkeresse szíve szerelmét, Iluskát.
A felújított rajzfilmklasszikust Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Művész moziban, a Corvin moziban és a Pólus moziban vetítik, emellett országszerte számos további helyszínen, többek között Szegeden, Pécsett, Szombathelyen, Szolnokon, Miskolcon, Sopronban, Szentesen, Cegléden, Gyöngyösön, Nagykőrösön, Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Füzesgyarmaton és Jászberényben is látható lesz, a Pannonia Entertainment forgalmazásában
- olvasható a közleményben.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: franciaországgal, balassagyarmaton, feldolgozásával, lengyelországot, szállásadójához, franciaországot, forgalmazásában, filmszínházban, salgótarjánban, juhászbojtárra, odaajándékozni, taljánországot, boszorkányokon, füzesgyarmaton, évfordulójára, tatárországot, entertainment, szétszélednek, irodalmunkban, szombathelyen, jászberényben, filmarchívuma, szöcskenyájak, néphagyományt, évtizedekkel, felkerekedik, összetűzésbe, filmarchívum, szerkesztője, országszerte, cinématheque, juhászbojtár, történetének, ismerőseinek, nyomtatásban, közleményben, ember szeretne, magyar népjelleg, magyar szív, magyar irodalom, nyomtatásban először, nagyobb költeményt, könyvárus közül, kéziratot –, későbbi kiadó, napokban Vörösmarty, népies nyelvet, mivelt közönség, közép nagy, költőnek –, első nyomtatás, juhásznak úgyis, JELENT MEG JÁNOS VITÉZ, JANCSI ÉS ILUSKA MESÉS TÖRTÉNETE, Szerb Antal, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándornak, Vahot Imréhez, Petőfi Vahot Imréhez, Kukoricza Jancsit, Pesti Divatlap, Vachot Sándor, Vahot Imre, Pesti Divatlapban, Kosztolányi Dezső, Jankovics Marcell, Kacsóh Pongrác, Peller Károly, Arany János, Petőfi Sándor, Toldi Első, Grimm Vince, VISSZATÉR MOZIKBA KUKORICA JANCSI ÉS LELKÉNEK ILUSKÁJA, Magyar Nemzeti Filmalap, Cinématheque Francaise, Richly Zsolt, Kukorica Jancsi, Uránia Nemzeti Filmszínházban, Pannonia Entertainment,
|
|
Offline
